2009. augusztus 29., szombat

Hidak városa 5. (Vasúti hidak)


A trianoni diktátum nagy gondot fordított arra, hogy vasútvonalainkat ellehetetlenítse. Idézzük csak fel: "27. Cikk. Magyarország határai következőképen állapíttatnak meg (lásd a csatolt térképet): .... a helyszínén megállapítandó vonal, amely Cseh-Szlovákországnak hagyja Tárkány, Perbenyik, Örös, Kiskövesd, Bodrogszerdahely, Bodrogszög és Borsi helységeket s Magyarországnak Dámóc, Láca, Rozvágy, Pácin, Karos és Felsőberecki helységeket, áthalad a Bodrogon és átvágja a Sátoraljaújhelytől délkeletre fekvő vasútháromszöget s oly módon halad e várostól keletre, hogy az egész kassa-csapi vasútvonalat a cseh-szlovák területen hagyja; "
Nos, ezzel a "cseh-szlovák" területen hagyott sátoraljaújhelyi Kisállomással kötötte és köti össze a hazai területen maradt Nagyállomást a képeken látható vasúti híd.

A képen látható határkőhöz csak annyi megjegyzést, hogy a békeszerződés szerint:
"30. Cikk.
Ami a vízfolyással megállapított határokat illeti, a jelen Szerződésben használt "folyás" (cours) vagy "hajózható meder" (chenal) kifejezések a nem hajózható folyóknál a vízfolyásnak vagy a vízfolyás főágának középvonalát, a hajózható folyóknál pedig a hajózható főmedernek középvonalát jelenti.", itt pedig ettől az elvtől (természetesen a mi hátrányunkra) eltértek. Ennek ma csekély a jelentősége, de egyszer még visszatérünk rá...


Most pedig lássuk a fent említett vasútháromszög másik ágát, pontosabban az egykor volt Hatvan-Sátoraljaújhely-Csap-Munkács vasúti fővonal Ronyva-hídját. Pontosabban hídjait, hiszen kétvágányú vasúti fővonalról van szó, amelynek nyomát mára talán már csak ez az ikerhíd őrzi. Akár a 2. világháború utáni és a mai nemzetpusztító kormányok nemzeti vagyont eltüntető munkássága folytonosságának emlékműve is lehetne ez a híd. Amíg a trianoni amputációval elindított sorvadást a szovjet megszállókkal kollaboráló Kádár-rezsim az egyik vágány (és a kisvasútról most nem beszélünk) lelkes felszedésével támogatta, addig az ú.n. rendszerváltás utáni kormányok a vasút további pusztulásának megakadályozása helyett csillagászati árú autópályák építésére herdálják forrásainkat. Mint a képek bizonyítják, a hídon futó sínpár a bozótból a bozótba vezet...



Végül idetesszük a szocialista éra ostobaságának és sajátos logikájának alkotását, a vasúti forgalommal nem terhelt, ám gyalogosan kényelmesen igénybe vehető vasúti hídtól kb. 20 m távolságra felépített "dzsungelhíd-szerű" függőhídat. Az eltüzelhető fa járófelületet régen ellopták róla, meglepő módon azonban magát a hídszerkezetet még nem. Építésének okát nem ismerjük, azonban feltehetőleg a következő lehetett: a Ronyva szabályozása során az 1970-es években a Berecki utat egyszerűen átvágták, elvágva ezzel a keleti városrészt a várostól. Ahelyett, hogy építettek volna egy normális hidat, ami persze komoly pénzbe került volna, látszatcselekvésként építettek egy ilyen függőhidat a gyalogosforgalom számára, mert a MÁV, mint a vasúti híd kezelője, bizonyára nem járult hozzá annak gyalogosok általi igénybe vételéhez. Pedig, miután vasúti forgalomra nem használják, akár közúti híddá is átalakítható lenne, legalább az egyik fele... Így maradt a bozót, és a gépjárművek és az autóbuszok a Volán telepre jó nagy kerülővel járhatnak. Nem mellesleg a város amúgy is szűkös területe tovább sorvadhat. Azért még a végére betesszük a csak annyiban idevágó képet, hogy az a bizonyos régi Berecki út amúgy is problémás volt, mert a közepén állapították meg a határvonalat, mint az egykori út közepén díszelgő határkő is jelzi...

2009. augusztus 25., kedd

Hidak városa 4. (kishatár)

Nem is lehetne aktuálisabb híd sorozatunk folytatása ennél a hídnál, amelyen a Jobbik sajtótájékoztatót tartott a minap, amint arról előző bejegyzésünkben hírt adtunk.
Mint a felső képen is látható, ez a híd, Sátoraljaújhely második főutcájának, a Rákóczi utcának szerves része, amely Kisújhellyel és azon át Borsival és a felvidék Bodrogközi részeivel kötötte össze a várost. Trianon óta nem összeköti, hanem elválasztja a város két részét, ugyanis a híd közepe az országhatár a tótok állama felé. Ami azonban a legszégyenletesebb, hogy a határforgalom továbbra is erre zajlott, egészen 80-as évekig, amíg a kommunista söpredék, amely mindkét oldalon testvéri egyetértésben szívta (és szívja) a vérünket, közös erőfeszítéssel megalkotta a városon túl eső határátkelőt az új híddal. (Lásd korábbi bejegyzésünket.)
Ezzel több legyet ütöttek egy csapásra: elérték, hogy a város másik felét is terhelje az átmenő forgalom, alárendelhették annak az útnak a hegyközi forgalmat, valamint lehetővé tették ennek a hídnak a lezárását a gépjármű forgalom elől. Az már csak hab a tortán, hogy ezek után a tótok megalkották a híd feléjük eső oldalán a "vasfüggönyt", azaz a hidat lezáró kerítést, amely a schengeni szerződéshez történő csatlakozásunkig Európa szégyene volt. Azóta egy "gépjárműforgalom tilos" tábla helyettesíti a kerítést tót oldalon, ami nem kisebb szégyen Európára nézve. Rossz nyelvek szerint az a tábla csak a Tesco áruház forgalmát hivatott védelmezni, tán még fizetnek is érte...
Persze az idősebbek még emlékezhetnek arra a 1968. augusztusi napra is, amikor a hídon át katonai gépjárművek hosszú konvoja sorakozott a híd előtt a Rákóczi utcán, hogy ugyanazon szégyenteljes testvéri együttműködés keretében bevonuljanak Szlovákiába, színpadias asszisztanciát nyújtva a hazánkat (is) megszállva tartó szovjet csapatoknak a szlovák felkelés letörésében.
Na, nehogy félreértés essék, ezek a hazaáruló kollaboránsok, akik saját személyes boldogulásuk érdekében készségesen kiszolgálták a megszálló szovjet hatalmat (rájuk még visszatérünk) nem a mi testvéreink voltak, de ma is itt vannak közöttünk! Ezt ne felejtsük el egy pillanatra sem!


2009. augusztus 22., szombat

A Jobbik tiltakozó sajtótájékoztatója Újhelyben




A Jobbik sátoraljaújhelyi szervezete ma sajtótájékoztatót tartott, amelyre megérkezett a Zemplén TV és a szlovák televízió egy forgatócsoportja is. A sajtótájékoztatóra Sólyom László köztársasági elnök úr 2009. aug. 21-i révkomáromi látogatásának a tótok általi megakadályozása volt. A sajtótájékoztatóra a Jobbik képviselői rendhagyó módon, csónakon érkeztek, a Trianonban csalárd módon hajózható folyónak titulált Ronyván. A kuruc.info is hírt adott az eseményről:
http://kuruc.info/r/2/45528/

2009. augusztus 14., péntek

Terror háza és recski nemzeti emlékpark

Volt szerencsénk pár napon belül meglátogatni a nem túl távoli múlt e két mementóját a Terror Háza Múzeumot és a Recski Nemzeti Emlékparkot. Javasoljuk mindenkinek, aki esetleg nosztalgiával sóhajtozik a Kádár-korszak után, hogy látogasson el e helyekre, szívja be a kor szellemét, és jusson eszébe, hogy a rendszer haszonélvezői és/vagy azok gyermekei ma is élvezik annak a hasznát, aminek mérhetetlen szenvedés volt az ára...

2009. augusztus 4., kedd

Hidak városa 3. (Csörgői úti híd)

Ez a földút nem földút hanem szintén egy híd, amely hajózható határfolyónkon "ível" át (csak nem a megszokott irányban áll az ív, hanem lefelé). Bár itt a határfolyó nem teljesen helyes, ugyanis ettől a ponttól a határ elkanyarodik a Ronyvától és a Csörgői út mentén halad. Ennek az útnak ugyanis ez volt a neve, anno. Ma már persze csak nekünk magyaroknak van Csörgő, odaát már Cerhov a neve, sőt a mi idegenszívű térképszerkesztőinkis így írják...
Az elterelő út nyílegyenesen vezethetne a Terebes felé vezető országútra, ha rövidebb útvonalon akarnák elvezetni. Meg persze, ha nem a cigánytelepen vezetne át.
Tragikus aktualitása a témának a tegnapi kislétai cigánygyilkosság.
Meggyőződésünk, hogy valami nagyon sötét erő van a háttérben. Esetleg egy külföldi titkosszolgálat. Az elkövető(k?) hidegvérű és profi gyilkos(ok). Mit akarnak?

2009. augusztus 2., vasárnap

Cigány holokauszt - magyar holokauszt

A mai napon a magyar (nyelvű!) írott és elektronikus sajtó ismét a holokauszttól hangos. Ezúttal a cigány holokauszttól. Ma van a cigány holokauszt emléknapja. E napot az Auschwitzi haláltáborban meggyilkolt romák emlékére nyilvánította emléknappá a Cigányok Világszövetségének párizsi kongresszusa 1972-ben.

Ajánljuk mindenki figyelmébe e témában David Cole: Auschwitzi utazás című tényfeltáró filmjét, amelynek első része az alábbi hivatkozásra kattintással tekinthető meg (további 6 rész hivatkozását is ott találjuk):

http://www.youtube.com/watch?v=Uwg2FwN9SNo&feature=related

Karsai László történész szerint a bizonyosan koncentrációs táborba hurcolt és ott meg is halt romák száma 5 ezer körül mozog. Persze a számháború itt is folyik, napjaink megélhetési cigánypolitikusai a igyekeznek tőkét kovácsolni a nagyotmondásból. Minden esetre tragédia, hogy ez megtörtént.

Azonban az is tragédia, hogy miközben hangos megemlékezések zajlanak a zsidó és cigány holokauszt témájában, könyvek százai, tananyagok, múzeumok foglalkoznak vele, a magyar népet ért holokauszttal nem foglalkozik sem a hazai sajtó, sem az oktatás. Pedig bizony a legnagyobb holokauszt, Trianon után a határokon kívül rekedt magyar testvéreink nem kisebb borzalmaknak voltak kitéve a Délvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken egyaránt. Miközben holokausztról beszélünk jusson eszünkbe saját nemzetünk sorsa is. Minden magyarnak tudnia kell a saját népét ért tragédiákról is!

Délvidék:
http://www.youtube.com/watch?v=JX_fjDCQ448&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=I30TCMAXTUQ&feature=related
Székelyföld:
http://www.youtube.com/watch?v=e3GynS3jf74&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=ohyXj0LiJig&feature=related
Kárpátalja:
http://www.youtube.com/watch?v=zGNsDbG4iVA
Felvidék:
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=11521&Itemid=64
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=11567&Itemid=64

2009. augusztus 1., szombat

Forog az idegen...


Méghozzá szó szerint forog, autójával, tanácstalanul és reménytelenül. Kellő útbaigazító táblák hiányában az elsősorban a végardói strandra konvojban igyekvő lengyel és szlovák autós turisták tucatjai keresik reménytelenül a kivezető utat... Jártak már itt, arra lehet következtetni, mert a kenyérgyári körforgalomnál még a megszokott úton, a főutcán próbálkoznak. Őket a Rákóczi utcai torkolatnál éri a meglepetés, ahol már nem tudnak visszafordulni, kénytelenek felkanyarodni a Petőfi utcára, ahonnan csak visszafelé mehetnek a Mártírok útján. Nem probléma, a görög templomtól újra kezdhetik. Aztán vannak akik már hallottak valamit, és már ott felkanyarodnak a kórház felé. Őket a Tompa utca előtt éri a meglepetés, behajtani tilos. Na, ők azok az idegenek, akik tényleg forognak. A Patak felől érkezők közül is sokan bejönnek a csőbe, ha a Hősök terén zavarukban nem jobbra, hanem balra keresik a kerülőutat. Megpróbálkoznak a piac felé kerülni, aztán a József Attila utcán lefelé. Ott aztán már látják, hogy hibáztak, még megpróbálkoznak az Esze tömb szervízútján, ami zsákutca, esetleg a tömbbelső parkolójáig is eljutnak, de nincs tovább. Marad a szembe forgalom az egyirányúsított utakon. Találkoztam olyan külföldi autóval, amelyik fél órán belül harmadszor bolyongott a piac környékén, aztán a Petőfin száguldott lefelé (!), a sofőr az őrület határán lehetett...

Úgy kell nekik! Miért nem figyelnek jobban? Különben is megmondta a mi bölcs polgármesterünk, hogy mindenki jobban teszi, ha otthon hagyja az autóját! Jöhettek volna ők is gyalog...