Hidak városa 5. (Vasúti hidak)

A trianoni diktátum nagy gondot fordított arra, hogy vasútvonalainkat ellehetetlenítse. Idézzük csak fel: "27. Cikk. Magyarország határai következőképen állapíttatnak meg (lásd a csatolt térképet): .... a helyszínén megállapítandó vonal, amely Cseh-Szlovákországnak hagyja Tárkány, Perbenyik, Örös, Kiskövesd, Bodrogszerdahely, Bodrogszög és Borsi helységeket s Magyarországnak Dámóc, Láca, Rozvágy, Pácin, Karos és Felsőberecki helységeket, áthalad a Bodrogon és átvágja a Sátoraljaújhelytől délkeletre fekvő vasútháromszöget s oly módon halad e várostól keletre, hogy az egész kassa-csapi vasútvonalat a cseh-szlovák területen hagyja; "
Nos, ezzel a "cseh-szlovák" területen hagyott sátoraljaújhelyi Kisállomással kötötte és köti össze a hazai területen maradt Nagyállomást a képeken látható vasúti híd.

A képen látható határkőhöz csak annyi megjegyzést, hogy a békeszerződés szerint:
"30. Cikk. Ami a vízfolyással megállapított határokat illeti, a jelen Szerződésben használt "folyás" (cours) vagy "hajózható meder" (chenal) kifejezések a nem hajózható folyóknál a vízfolyásnak vagy a vízfolyás főágának középvonalát, a hajózható folyóknál pedig a hajózható főmedernek középvonalát jelenti.", itt pedig ettől az elvtől (természetesen a mi hátrányunkra) eltértek. Ennek ma csekély a jelentősége, de egyszer még visszatérünk rá...

Most pedig lássuk a fent említett vasútháromszög másik ágát, pontosabban az egykor volt Hatvan-Sátoraljaújhely-Csap-Munkács vasúti fővonal Ronyva-hídját. Pontosabban hídjait, hiszen kétvágányú vasúti fővonalról van szó, amelynek nyomát mára talán már csak ez az ikerhíd őrzi. Akár a 2. világháború utáni és a mai nemzetpusztító kormányok nemzeti vagyont eltüntető munkássága folytonosságának emlékműve is lehetne ez a híd. Amíg a trianoni amputációval elindított sorvadást a szovjet megszállókkal kollaboráló Kádár-rezsim az egyik vágány (és a kisvasútról most nem beszélünk) lelkes felszedésével támogatta, addig az ú.n. rendszerváltás utáni kormányok a vasút további pusztulásának megakadályozása helyett csillagászati árú autópályák építésére herdálják forrásainkat. Mint a képek bizonyítják, a hídon futó sínpár a bozótból a bozótba vezet...

Végül idetesszük a szocialista éra ostobaságának és sajátos logikájának alkotását, a vasúti forgalommal nem terhelt, ám gyalogosan kényelmesen igénybe vehető vasúti hídtól kb. 20 m távolságra felépített "dzsungelhíd-szerű" függőhídat. Az eltüzelhető fa járófelületet régen ellopták róla, meglepő módon azonban magát a hídszerkezetet még nem. Építésének okát nem ismerjük, azonban feltehetőleg a következő lehetett: a Ronyva szabályozása során az 1970-es években a Berecki utat egyszerűen átvágták, elvágva ezzel a keleti városrészt a várostól. Ahelyett, hogy építettek volna egy normális hidat, ami persze komoly pénzbe került volna, látszatcselekvésként építettek egy ilyen függőhidat a gyalogosforgalom számára, mert a MÁV, mint a vasúti híd kezelője, bizonyára nem járult hozzá annak gyalogosok általi igénybe vételéhez. Pedig, miután vasúti forgalomra nem használják, akár közúti híddá is átalakítható lenne, legalább az egyik fele... Így maradt a bozót, és a gépjárművek és az autóbuszok a Volán telepre jó nagy kerülővel járhatnak. Nem mellesleg a város amúgy is szűkös területe tovább sorvadhat. Azért még a végére betesszük a csak annyiban idevágó képet, hogy az a bizonyos régi Berecki út amúgy is problémás volt, mert a közepén állapították meg a határvonalat, mint az egykori út közepén díszelgő határkő is jelzi...