Szobrok, táblák, emlékművek 1. (Trefort Ágoston)

Most indított sorozatunkban a városunkban fellelhető szobrokat, emlékműveket, táblákat vesszük górcső alá, körüljárva alkotóját, állításának körülményeit, célját, és a megörökítettek érdemeit.

Oktatási intézményeink különös gondot fordítottak arra, hogy névadóiknak szobrot, emléktáblát állítsanak, így elsőként lássuk a liberális oktatás apostolának, Trefort Ágoston, egykori vallás- és közoktatásügyi miniszternek állított emlékműveket.

Nézzük csak, ki volt ő, és mivel érdemelte ki, hogy szobrot, emléktáblát állítsanak neki és iskolákat nevezzenek el róla?

Talán csak nem az alábbi, történelem tanításunkat a mai napig meghatározó, a nemzettudatot a mai napig romboló finnugrizmust magalapozó alábbi, 1877-ben tett kijelentésével?

"A külső tekintély szempontjából előnyösebb finn-ugor származás princípiumát (alapelvét) fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor származás mellett törnek lándzsát!"

A fenti mondattal jellemezhető munkássága szégyenletes! Még szégyenletesebb, hogy szellemi utódai a mai napig ápolják kultuszát!

Városfejlesztés

A város fejlesztéséről tárgyaltak a meghívottak, majd a munkacsoportok. Ennek kapcsán a Jobbik nyílt levelet tett közzé.

Lomtalanítás és egyéb szemétségek...

Lomtalanítási felhívást tett közzé a Z. H. K. Kft. a közelmúltban. Teljesen rendjén való dolog, sőt kötelező feladata ez a köztisztasági szolgáltatónak. Ami nem helyénvaló az az, hogy a lakosság egy csoportjának valóságos fiesta, népünnepély lett ez az éjszaka, amelyre iparszerűen, utánfutókkal, kisteherautókkal vonulnak fel, lármásan civakodva, vagy örvendezve az általuk előre lefoglalt kukák környékén, kora estétől késő éjszakáig zsibongva, miközben széthányják, átforgatják a lakók által rendezetten lerakott lim-lomot. Azok a balszerencsések, akiknek az ablakai a kukák felé néznek, ezeken az éjszakákon keveset alszanak.

Mi itt a hiba, kérdezhetnénk? A hiba az, hogy a szolgáltató felhívásában jó előre figyelmeztette a lakókat, hogy már reggel 7-kor elkezdik a begyűjtést, eddig az időpontig mindenki tegye ki a lomját. Természetes szombat reggelről van szó. Tehát esélyt sem adnak arra, hogy az ember a szabadnapján, amikor ráér, kényelmesen kiválogatva pakolja ki a számára feleslegessé vált holmit, teszem azt délig. Nem, a szolgáltató végtére nem azért van, hogy hozzánk, adófizetőkhöz alkalmazkodjon, nem. A feltételeket ő diktálja. Mi pedig eldönthetjük: lomtalanítunk-e munka után, fáradtan, sötétben, hallgatva és kerülgetve a hívatlan kukabúvárokat, vagy sem? Szerintünk sokan inkább az utóbbi megoldást választották...

És még egy kis szemétség: Hétfő reggelente mindenki siet a munkahelyére, iskolába, senki nem akar elkésni. Nem kevesen vannak, akik még mindig(!) kocsival próbálkoznak. A Petőfi utca kulcsfontosságú ilyenkor a felső utcán lévő intézmények, Esze Tamás, Petőfi iskola, Kórház, stb. eléréséhez. Az ám, de a Z.H.K. Kft. kukásautója beelőzött: rendszeresen kell 10-15 percig várni amíg komótosan kiürítik a kukákat, előzni nem lehet, egy sáv szabad, tolatni szintén nem (egyirányú utcáról lévén szó), legfeljebb az utoljára érkező, ha szemfüles, és nem jönnek mögötte, kerülhet a görög templom felé. Na ilyenkor, érezhetik (és éreztetik) a Z.H.K. dolgozói, milyen fontos munkát is végeznek. Ember legyen a talpán aki mögöttük ilyenkor higgadt tud maradni...

Hidak városa 7.

Sorozatunkat most visszafelé folytatjuk, mondhatnánk "folyásiránnyal" szemben, ha lenne folyás... De nincs, ez a híd egykor egy valóban folyó folyót keresztezett, de ez ma már nincs így. Az élő folyót a természetbe történő durva beavatkozással elterelték a mesterséges mederbe, így ma már csak a belefolyó csapadék és szennyvizek táplálják. A fenti, majdnem idilli kép nem igazán a valóságot adja vissza. Azt inkább ez az utóbbi mutatja:

Ez itt az újhelyi kétlukú híd. A Holt-Ronyva hídjáról van szó, amely a Bibérc-tanya felé vezető úton található. Ma már persze Bibérc-tanya sincs, csak a történelmi emlékezet kedvéért említjük meg. A Ronyva valaha hosszasan kanyargott a Long-erdőn keresztül. Aztán a mohó területszerzés (és az árvízvédelem) jegyében egy árvízvédelmi töltéssel is elrekesztették még, tökéletessé téve ezáltal a Holt-Ronyva holttá tételét. Ez utóbbi töltés értelmét megkérdőjelezi a Ronyva-zugi szükségtározó pár évvel ezelőtti megnyitása, de ebbe a kérdésbe most inkább nem ennénk mennénk bele.

satoraljaujhely.hu

Szétnéztünk egy kicsit házunk táján, azaz a www.satoraljaujhely.hu honlapon. Meglepő dolgokat tapasztaltunk. Pl. "Közélet/politikai pártok" menü alatt mindössze két párt létezik: Fidesz és MSZP.
Más nincs. Úgy látszik Újhelyben megállt az idő. Pedig mégsem, hiszen "A szavazás eredményei" menüpontban látható, hogy 14,73 %-os eredménnyel létezik még egy számottevő erő, JOBBIK néven. Úgy látszik nem ütöttük meg a mércét...
A "Gazdaság" menüpontban mindössze 3 szervezet kapott helyet: Kereskedelmi és Iparkamara, a ZRVA (2007-es programajánlattal) és a Városellátó Szervezet, amelynek élén több mint egy éve vezetőváltás történt, de ez a honlapon nem látható. Úgy látszik, hogy egy Prec-CastKft., egy Certa Kft., a Heiche , a Burton, vagy éppen a kisebb kereskedelmi vállalkozások nem részei a helyi gazdaságnak. Pedig helyi vállalkozás az az útépítő cég is, amely az utóbbi öt évben kb. 382 millió Ft-ot zsebelhetett be csak a Polgármesteri Hivatal 5 millió Ft-ot meghaladó szerződései révén (lásd Üvegzseb).

Hidak városa 6.

Ezt a képet nem csak azért szerkesztjük ide, mert a Várhegy tetejéről látható gyönyörű panoráma miatt érdemes, hanem azért, mert látható rajta a Mű-Ronyva, azaz a valamikori élő Ronyvát eltérítő mesterséges meder, és a rajta "átívelő" két utolsó híd is, amelyek közül az elsőt akár Volán-hídnak is nevezhetnénk, hiszen alapvetően a mesterséges Ronyva-meder által elszakított városrészünkbe szakadt Volán-telep összeköttetését szolgálja a külvilággal. Méltó tükre a szocialista "építő" munkának. Csináltak valamit, ami hasznos volt egyoldalról (árvíz-mentesítés), káros másik oldalról (településszerkezet-rombolás), majd egy félmegoldással félig orvosolták a problémát. Tehát az elszakított városrészt nem a város felé (!) egy egysávos híddal "összekötötték" a várossal.

Ettől már csak a Bodrog torkolat előtti utolsó Ronyva-híd értelmetlensége nyilvánvalóbb. Különösen az építése idején volt értelmetlen, hiszen a határsávban tilos volt közlekedni azon a gyalogos-hídon, ami a következő képeken látható. Kizárólag a határőrség közlekedését szolgálta. A korlátját félig elhordták már, de massszív vasbeton szerkezete szilárd. Ma már akár hasznos is lehetne, hiszen kiváló kerékpárút épülhetne rajta keresztül a borsi Rákóczi kastélyhoz, amely innen már csak egy ugrás. Talán így értelmet kaphatna utólag ez a híd...

0911

Nem mehetünk el szó nélkül a mai nap mellett. Hiszen évfordulója van az Amerikai Egyesült Államok elleni legsúlyosabb terrortámadásnak, amelyet 2001. szeptember 11-én követtek el.

A World Trade Center ikertornyaiba vezetett utasszállító repülőgépek mérnöki pontossággal döntötték romba a globalizmus eme két szimbólumát. Hogy kik követték el a terrortámadásokat, arról könyvtárnyi irodalom és film, riport készült, de a mai napig kérdőjelek és kétségek vannak, akárcsak a Kennedy-gyilkosság körül.

Ami biztos: a tornyok ledőltek, és az Al-Kaida iszlám terrorszervezetet és Oszama Bin Ladent nevezték meg elkövetőként. Ez megfelelő alapot szolgáltatott az azóta is tartó "terrorizmus ellenes háborúra", amelynek ürügyén porig bombázták Irakot, földönfutóvá tették az iraki népet, elfoglalták a baszrai olajkikötőt és olajmezőket és nonstop háborút vívnak a NATO hipermodern fegyverekkel felszerelt hadosztályai a barlangokban rejtőzködő, telefont nem használó, bottal és AK-47 gépkarabélyokkal felfegyverkezett szakállas kecskepásztorokkal, de nem tudták legyőzni őket és Oszama sem akar horogra akadni. Ügyes, mondhatnánk, ha mindez többek között nem a mi adóinkból és bennünket terhelő államkölcsönökből gazdagítaná mindazokat, akik ebből nagyszerűen meggazdagodnak (fegyverkereskedők, olajcégek, bankok és mindezek tulajdonosai).
Azt gondoljuk tehát, hogy nem Oszama Bin Laden húzott hasznot ebből az egészből (ha létezik egyáltalán). Viszont kárát látja az egész világ.


A különböző hírek, szakértők és riporterek által felvetett kérdésekről (pár nappal előbb kötött biztosítás, termitnyomok észlelése, stb.) pedig tájékozódhat aki tisztább képet akar látni.

A Ronyva, a mi hajózható folyónk

Ma egy kicsit más szemszögből vizsgáljuk meg a Ronyvát, amelyet Trianonban hajózható folyónak nyilvánítottak. Bármilyen fájdalmas is, hogy itt húzták meg a határt, most játsszunk el egy kicsit a gondolattal: csakugyan, lehetne hajózható folyó a Ronyva?

A válasz: lehetne. Persze nem úgy magától, ehhez kellene egy duzzasztómű és zsilip a Bodrog torkolatában. Persze sok egyéb szempontot is figyelembe kellene venni, de alapvetően a Ronyva mesterségesen kialakított medre, ha vízzel lenne tele, alkalmas lenne a hajózásra. Néhány képpel megpróbáljuk ezt alátámasztani, hiszen az árvízi vízszintek szemléletesen mutatják, hogyan nézne ki a Ronyva, ha vízzel lenne tele.

Hogy miért van ennek a kérdésnek ma aktualitása? Azért mert az EU Víz keretirányelv alapján megalkotott magyar jogszabályok alapján most folyik az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv készítése és társadalmi konzultációja. A kézirat bárki által véleményezhető! Miután mindannyiunkat érintő kérdésről van szó, javasoljuk mindenkinek a www.vizeink.hu honlap felkeresését, ahol a Tisza részvízgyűjtő (2-5 Tokaj-hegyalja alegység) vízgyűjtő-gazdálkodási terv kézirata 2009. szeptember 18-ig véleményezhető. Itt az alkalom a demokrácia gyakorlására!

Kockázatok és mellékhatások

"Kérjük, itt várakozzon!" ... és a mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

De ha netalán ideges lesz a hiábavaló időpocséklástól, vagy a gyógyszerei számlájától, akkor tekintse meg a következő sok részes videót a Youtube-on: "PSZICHIÁTRIA: Halálos profitszerzés 1. rész".

Hidak városa 5. (Vasúti hidak)

A trianoni diktátum nagy gondot fordított arra, hogy vasútvonalainkat ellehetetlenítse. Idézzük csak fel: "27. Cikk. Magyarország határai következőképen állapíttatnak meg (lásd a csatolt térképet): .... a helyszínén megállapítandó vonal, amely Cseh-Szlovákországnak hagyja Tárkány, Perbenyik, Örös, Kiskövesd, Bodrogszerdahely, Bodrogszög és Borsi helységeket s Magyarországnak Dámóc, Láca, Rozvágy, Pácin, Karos és Felsőberecki helységeket, áthalad a Bodrogon és átvágja a Sátoraljaújhelytől délkeletre fekvő vasútháromszöget s oly módon halad e várostól keletre, hogy az egész kassa-csapi vasútvonalat a cseh-szlovák területen hagyja; "
Nos, ezzel a "cseh-szlovák" területen hagyott sátoraljaújhelyi Kisállomással kötötte és köti össze a hazai területen maradt Nagyállomást a képeken látható vasúti híd.

A képen látható határkőhöz csak annyi megjegyzést, hogy a békeszerződés szerint:
"30. Cikk. Ami a vízfolyással megállapított határokat illeti, a jelen Szerződésben használt "folyás" (cours) vagy "hajózható meder" (chenal) kifejezések a nem hajózható folyóknál a vízfolyásnak vagy a vízfolyás főágának középvonalát, a hajózható folyóknál pedig a hajózható főmedernek középvonalát jelenti.", itt pedig ettől az elvtől (természetesen a mi hátrányunkra) eltértek. Ennek ma csekély a jelentősége, de egyszer még visszatérünk rá...

Most pedig lássuk a fent említett vasútháromszög másik ágát, pontosabban az egykor volt Hatvan-Sátoraljaújhely-Csap-Munkács vasúti fővonal Ronyva-hídját. Pontosabban hídjait, hiszen kétvágányú vasúti fővonalról van szó, amelynek nyomát mára talán már csak ez az ikerhíd őrzi. Akár a 2. világháború utáni és a mai nemzetpusztító kormányok nemzeti vagyont eltüntető munkássága folytonosságának emlékműve is lehetne ez a híd. Amíg a trianoni amputációval elindított sorvadást a szovjet megszállókkal kollaboráló Kádár-rezsim az egyik vágány (és a kisvasútról most nem beszélünk) lelkes felszedésével támogatta, addig az ú.n. rendszerváltás utáni kormányok a vasút további pusztulásának megakadályozása helyett csillagászati árú autópályák építésére herdálják forrásainkat. Mint a képek bizonyítják, a hídon futó sínpár a bozótból a bozótba vezet...

Végül idetesszük a szocialista éra ostobaságának és sajátos logikájának alkotását, a vasúti forgalommal nem terhelt, ám gyalogosan kényelmesen igénybe vehető vasúti hídtól kb. 20 m távolságra felépített "dzsungelhíd-szerű" függőhídat. Az eltüzelhető fa járófelületet régen ellopták róla, meglepő módon azonban magát a hídszerkezetet még nem. Építésének okát nem ismerjük, azonban feltehetőleg a következő lehetett: a Ronyva szabályozása során az 1970-es években a Berecki utat egyszerűen átvágták, elvágva ezzel a keleti városrészt a várostól. Ahelyett, hogy építettek volna egy normális hidat, ami persze komoly pénzbe került volna, látszatcselekvésként építettek egy ilyen függőhidat a gyalogosforgalom számára, mert a MÁV, mint a vasúti híd kezelője, bizonyára nem járult hozzá annak gyalogosok általi igénybe vételéhez. Pedig, miután vasúti forgalomra nem használják, akár közúti híddá is átalakítható lenne, legalább az egyik fele... Így maradt a bozót, és a gépjárművek és az autóbuszok a Volán telepre jó nagy kerülővel járhatnak. Nem mellesleg a város amúgy is szűkös területe tovább sorvadhat. Azért még a végére betesszük a csak annyiban idevágó képet, hogy az a bizonyos régi Berecki út amúgy is problémás volt, mert a közepén állapították meg a határvonalat, mint az egykori út közepén díszelgő határkő is jelzi...

Hidak városa 4. (kishatár)

Nem is lehetne aktuálisabb híd sorozatunk folytatása ennél a hídnál, amelyen a Jobbik sajtótájékoztatót tartott a minap, amint arról előző bejegyzésünkben hírt adtunk.

Mint a felső képen is látható, ez a híd, Sátoraljaújhely második főutcájának, a Rákóczi utcának szerves része, amely Kisújhellyel és azon át Borsival és a felvidék Bodrogközi részeivel kötötte össze a várost. Trianon óta nem összeköti, hanem elválasztja a város két részét, ugyanis a híd közepe az országhatár a tótok állama felé. Ami azonban a legszégyenletesebb, hogy a határforgalom továbbra is erre zajlott, egészen 80-as évekig, amíg a kommunista söpredék, amely mindkét oldalon testvéri egyetértésben szívta (és szívja) a vérünket, közös erőfeszítéssel megalkotta a városon túl eső határátkelőt az új híddal. (Lásd korábbi bejegyzésünket.)

Ezzel több legyet ütöttek egy csapásra: elérték, hogy a város másik felét is terhelje az átmenő forgalom, alárendelhették annak az útnak a hegyközi forgalmat, valamint lehetővé tették ennek a hídnak a lezárását a gépjármű forgalom elől. Az már csak hab a tortán, hogy ezek után a tótok megalkották a híd feléjük eső oldalán a "vasfüggönyt", azaz a hidat lezáró kerítést, amely a schengeni szerződéshez történő csatlakozásunkig Európa szégyene volt. Azóta egy "gépjárműforgalom tilos" tábla helyettesíti a kerítést tót oldalon, ami nem kisebb szégyen Európára nézve. Rossz nyelvek szerint az a tábla csak a Tesco áruház forgalmát hivatott védelmezni, tán még fizetnek is érte...
Persze az idősebbek még emlékezhetnek arra a 1968. augusztusi napra is, amikor a hídon át katonai gépjárművek hosszú konvoja sorakozott a híd előtt a Rákóczi utcán, hogy ugyanazon szégyenteljes testvéri együttműködés keretében bevonuljanak Szlovákiába, színpadias asszisztanciát nyújtva a hazánkat (is) megszállva tartó szovjet csapatoknak a szlovák felkelés letörésében.
Na, nehogy félreértés essék, ezek a hazaáruló kollaboránsok, akik saját személyes boldogulásuk érdekében készségesen kiszolgálták a megszálló szovjet hatalmat (rájuk még visszatérünk) nem a mi testvéreink voltak, de ma is itt vannak közöttünk! Ezt ne felejtsük el egy pillanatra sem!

A Jobbik tiltakozó sajtótájékoztatója Újhelyben

A Jobbik sátoraljaújhelyi szervezete ma sajtótájékoztatót tartott, amelyre megérkezett a Zemplén TV és a szlovák televízió egy forgatócsoportja is. A sajtótájékoztatóra Sólyom László köztársasági elnök úr 2009. aug. 21-i révkomáromi látogatásának a tótok általi megakadályozása volt. A sajtótájékoztatóra a Jobbik képviselői rendhagyó módon, csónakon érkeztek, a Trianonban csalárd módon hajózható folyónak titulált Ronyván. A kuruc.info is hírt adott az eseményről:
http://kuruc.info/r/2/45528/

Terror háza és recski nemzeti emlékpark

Volt szerencsénk pár napon belül meglátogatni a nem túl távoli múlt e két mementóját a Terror Háza Múzeumot és a Recski Nemzeti Emlékparkot. Javasoljuk mindenkinek, aki esetleg nosztalgiával sóhajtozik a Kádár-korszak után, hogy látogasson el e helyekre, szívja be a kor szellemét, és jusson eszébe, hogy a rendszer haszonélvezői és/vagy azok gyermekei ma is élvezik annak a hasznát, aminek mérhetetlen szenvedés volt az ára...

Hidak városa 3. (Csörgői úti híd)

Ez a földút nem földút hanem szintén egy híd, amely hajózható határfolyónkon "ível" át (csak nem a megszokott irányban áll az ív, hanem lefelé). Bár itt a határfolyó nem teljesen helyes, ugyanis ettől a ponttól a határ elkanyarodik a Ronyvától és a Csörgői út mentén halad. Ennek az útnak ugyanis ez volt a neve, anno. Ma már persze csak nekünk magyaroknak van Csörgő, odaát már Cerhov a neve, sőt a mi idegenszívű térképszerkesztőinkis így írják...
Az elterelő út nyílegyenesen vezethetne a Terebes felé vezető országútra, ha rövidebb útvonalon akarnák elvezetni. Meg persze, ha nem a cigánytelepen vezetne át.
Tragikus aktualitása a témának a tegnapi kislétai cigánygyilkosság.
Meggyőződésünk, hogy valami nagyon sötét erő van a háttérben. Esetleg egy külföldi titkosszolgálat. Az elkövető(k?) hidegvérű és profi gyilkos(ok). Mit akarnak?

Cigány holokauszt - magyar holokauszt

A mai napon a magyar (nyelvű!) írott és elektronikus sajtó ismét a holokauszttól hangos. Ezúttal a cigány holokauszttól. Ma van a cigány holokauszt emléknapja. E napot az Auschwitzi haláltáborban meggyilkolt romák emlékére nyilvánította emléknappá a Cigányok Világszövetségének párizsi kongresszusa 1972-ben.

Ajánljuk mindenki figyelmébe e témában David Cole: Auschwitzi utazás című tényfeltáró filmjét, amelynek első része az alábbi hivatkozásra kattintással tekinthető meg (további 6 rész hivatkozását is ott találjuk):

http://www.youtube.com/watch?v=Uwg2FwN9SNo&feature=related

Karsai László történész szerint a bizonyosan koncentrációs táborba hurcolt és ott meg is halt romák száma 5 ezer körül mozog. Persze a számháború itt is folyik, napjaink megélhetési cigánypolitikusai a igyekeznek tőkét kovácsolni a nagyotmondásból. Minden esetre tragédia, hogy ez megtörtént.

Azonban az is tragédia, hogy miközben hangos megemlékezések zajlanak a zsidó és cigány holokauszt témájában, könyvek százai, tananyagok, múzeumok foglalkoznak vele, a magyar népet ért holokauszttal nem foglalkozik sem a hazai sajtó, sem az oktatás. Pedig bizony a legnagyobb holokauszt, Trianon után a határokon kívül rekedt magyar testvéreink nem kisebb borzalmaknak voltak kitéve a Délvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken egyaránt. Miközben holokausztról beszélünk jusson eszünkbe saját nemzetünk sorsa is. Minden magyarnak tudnia kell a saját népét ért tragédiákról is!

Délvidék:
http://www.youtube.com/watch?v=JX_fjDCQ448&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=I30TCMAXTUQ&feature=related
Székelyföld:
http://www.youtube.com/watch?v=e3GynS3jf74&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=ohyXj0LiJig&feature=related
Kárpátalja:
http://www.youtube.com/watch?v=zGNsDbG4iVA
Felvidék:
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=11521&Itemid=64
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=11567&Itemid=64

Forog az idegen...

Méghozzá szó szerint forog, autójával, tanácstalanul és reménytelenül. Kellő útbaigazító táblák hiányában az elsősorban a végardói strandra konvojban igyekvő lengyel és szlovák autós turisták tucatjai keresik reménytelenül a kivezető utat... Jártak már itt, arra lehet következtetni, mert a kenyérgyári körforgalomnál még a megszokott úton, a főutcán próbálkoznak. Őket a Rákóczi utcai torkolatnál éri a meglepetés, ahol már nem tudnak visszafordulni, kénytelenek felkanyarodni a Petőfi utcára, ahonnan csak visszafelé mehetnek a Mártírok útján. Nem probléma, a görög templomtól újra kezdhetik. Aztán vannak akik már hallottak valamit, és már ott felkanyarodnak a kórház felé. Őket a Tompa utca előtt éri a meglepetés, behajtani tilos. Na, ők azok az idegenek, akik tényleg forognak. A Patak felől érkezők közül is sokan bejönnek a csőbe, ha a Hősök terén zavarukban nem jobbra, hanem balra keresik a kerülőutat. Megpróbálkoznak a piac felé kerülni, aztán a József Attila utcán lefelé. Ott aztán már látják, hogy hibáztak, még megpróbálkoznak az Esze tömb szervízútján, ami zsákutca, esetleg a tömbbelső parkolójáig is eljutnak, de nincs tovább. Marad a szembe forgalom az egyirányúsított utakon. Találkoztam olyan külföldi autóval, amelyik fél órán belül harmadszor bolyongott a piac környékén, aztán a Petőfin száguldott lefelé (!), a sofőr az őrület határán lehetett...

Úgy kell nekik! Miért nem figyelnek jobban? Különben is megmondta a mi bölcs polgármesterünk, hogy mindenki jobban teszi, ha otthon hagyja az autóját! Jöhettek volna ők is gyalog...

Helyi jogtiprások

Lábbal tiporják a jogainkat! Hogy nem a levegőbe beszélek illusztrálom a jogtiprást:
Már sokadszor kézbesítik a postaládámba egy több éve más, állandó bejelentett lakcímmel rendelkező adóalany adótitkait. Felvilágosítanám a Hivatal tisztelt illetékesét, ha nem tudná adótitoksértés vétségét követi el. Ha még mindig nem értené:

2003. évi XCII. törvény

az adózás rendjéről

53. § (1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.

(2) Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek... adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.

Hidak városa 2. (Vízmű-híd)

2. Ronyva-híd:

Ez egy gyalogos-híd, és különleges státusza van: a Trianoni diktátum keretében a városunkat ivóvízzel ellátó vízmű a határfolyó Csehszlovákia felőli oldalára került, így a vízműhöz tartozó bekerített terület Magyarországé maradt. Ezt a vízművet a képeken látható, kapuval lezárt gyalog-hídon lehet megközelíteni.

Ide teszem még egy híd lépét, mert ide tartozik:

A Vízműtelep megközelítéséhez a Fehér-patakon is át kell kelni. Száraz időben ebben nincs víz, mint most sem. A korlátját "valakik" eltüntették, gondolom norvégok lehettek... Pár üveg sörre valót bizonyára fizettek érte a MÉH-telepen.

Árpádházi Szent Erzsébet

Bár már két éve volt szűkebb pátriánk szülötte, Árpádházi Szent Erzsébet, II. András magyar király szent életű lánya születésének 800 éves évfordulója, amely alkalomból Sárospatakon rendezvények egész sorát bonyolították, talán nem érdektelen felhívni a figyelmet az újhelyi köztemetőben található Szt. Erzsébet kápolna siralmas állapotára.

A kápolna a Szakátsy és Láczay család sírboltja a feliratok szerint. Nem tudjuk, műemlék-e, vagy sem, de talán érdemes lenne a városnak is több figyelmet fordítani e kis kápolna állagának megóvására, amely a mellékelt képek tanúsága szerint erősen romlásnak indult.