satoraljaujhely.hu

Szétnéztünk egy kicsit házunk táján, azaz a www.satoraljaujhely.hu honlapon. Meglepő dolgokat tapasztaltunk. Pl. "Közélet/politikai pártok" menü alatt mindössze két párt létezik: Fidesz és MSZP.
Más nincs. Úgy látszik Újhelyben megállt az idő. Pedig mégsem, hiszen "A szavazás eredményei" menüpontban látható, hogy 14,73 %-os eredménnyel létezik még egy számottevő erő, JOBBIK néven. Úgy látszik nem ütöttük meg a mércét...
A "Gazdaság" menüpontban mindössze 3 szervezet kapott helyet: Kereskedelmi és Iparkamara, a ZRVA (2007-es programajánlattal) és a Városellátó Szervezet, amelynek élén több mint egy éve vezetőváltás történt, de ez a honlapon nem látható. Úgy látszik, hogy egy Prec-CastKft., egy Certa Kft., a Heiche , a Burton, vagy éppen a kisebb kereskedelmi vállalkozások nem részei a helyi gazdaságnak. Pedig helyi vállalkozás az az útépítő cég is, amely az utóbbi öt évben kb. 382 millió Ft-ot zsebelhetett be csak a Polgármesteri Hivatal 5 millió Ft-ot meghaladó szerződései révén (lásd Üvegzseb).

Hidak városa 6.

Ezt a képet nem csak azért szerkesztjük ide, mert a Várhegy tetejéről látható gyönyörű panoráma miatt érdemes, hanem azért, mert látható rajta a Mű-Ronyva, azaz a valamikori élő Ronyvát eltérítő mesterséges meder, és a rajta "átívelő" két utolsó híd is, amelyek közül az elsőt akár Volán-hídnak is nevezhetnénk, hiszen alapvetően a mesterséges Ronyva-meder által elszakított városrészünkbe szakadt Volán-telep összeköttetését szolgálja a külvilággal. Méltó tükre a szocialista "építő" munkának. Csináltak valamit, ami hasznos volt egyoldalról (árvíz-mentesítés), káros másik oldalról (településszerkezet-rombolás), majd egy félmegoldással félig orvosolták a problémát. Tehát az elszakított városrészt nem a város felé (!) egy egysávos híddal "összekötötték" a várossal.

Ettől már csak a Bodrog torkolat előtti utolsó Ronyva-híd értelmetlensége nyilvánvalóbb. Különösen az építése idején volt értelmetlen, hiszen a határsávban tilos volt közlekedni azon a gyalogos-hídon, ami a következő képeken látható. Kizárólag a határőrség közlekedését szolgálta. A korlátját félig elhordták már, de massszív vasbeton szerkezete szilárd. Ma már akár hasznos is lehetne, hiszen kiváló kerékpárút épülhetne rajta keresztül a borsi Rákóczi kastélyhoz, amely innen már csak egy ugrás. Talán így értelmet kaphatna utólag ez a híd...

0911

Nem mehetünk el szó nélkül a mai nap mellett. Hiszen évfordulója van az Amerikai Egyesült Államok elleni legsúlyosabb terrortámadásnak, amelyet 2001. szeptember 11-én követtek el.

A World Trade Center ikertornyaiba vezetett utasszállító repülőgépek mérnöki pontossággal döntötték romba a globalizmus eme két szimbólumát. Hogy kik követték el a terrortámadásokat, arról könyvtárnyi irodalom és film, riport készült, de a mai napig kérdőjelek és kétségek vannak, akárcsak a Kennedy-gyilkosság körül.

Ami biztos: a tornyok ledőltek, és az Al-Kaida iszlám terrorszervezetet és Oszama Bin Ladent nevezték meg elkövetőként. Ez megfelelő alapot szolgáltatott az azóta is tartó "terrorizmus ellenes háborúra", amelynek ürügyén porig bombázták Irakot, földönfutóvá tették az iraki népet, elfoglalták a baszrai olajkikötőt és olajmezőket és nonstop háborút vívnak a NATO hipermodern fegyverekkel felszerelt hadosztályai a barlangokban rejtőzködő, telefont nem használó, bottal és AK-47 gépkarabélyokkal felfegyverkezett szakállas kecskepásztorokkal, de nem tudták legyőzni őket és Oszama sem akar horogra akadni. Ügyes, mondhatnánk, ha mindez többek között nem a mi adóinkból és bennünket terhelő államkölcsönökből gazdagítaná mindazokat, akik ebből nagyszerűen meggazdagodnak (fegyverkereskedők, olajcégek, bankok és mindezek tulajdonosai).
Azt gondoljuk tehát, hogy nem Oszama Bin Laden húzott hasznot ebből az egészből (ha létezik egyáltalán). Viszont kárát látja az egész világ.


A különböző hírek, szakértők és riporterek által felvetett kérdésekről (pár nappal előbb kötött biztosítás, termitnyomok észlelése, stb.) pedig tájékozódhat aki tisztább képet akar látni.

A Ronyva, a mi hajózható folyónk

Ma egy kicsit más szemszögből vizsgáljuk meg a Ronyvát, amelyet Trianonban hajózható folyónak nyilvánítottak. Bármilyen fájdalmas is, hogy itt húzták meg a határt, most játsszunk el egy kicsit a gondolattal: csakugyan, lehetne hajózható folyó a Ronyva?

A válasz: lehetne. Persze nem úgy magától, ehhez kellene egy duzzasztómű és zsilip a Bodrog torkolatában. Persze sok egyéb szempontot is figyelembe kellene venni, de alapvetően a Ronyva mesterségesen kialakított medre, ha vízzel lenne tele, alkalmas lenne a hajózásra. Néhány képpel megpróbáljuk ezt alátámasztani, hiszen az árvízi vízszintek szemléletesen mutatják, hogyan nézne ki a Ronyva, ha vízzel lenne tele.

Hogy miért van ennek a kérdésnek ma aktualitása? Azért mert az EU Víz keretirányelv alapján megalkotott magyar jogszabályok alapján most folyik az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv készítése és társadalmi konzultációja. A kézirat bárki által véleményezhető! Miután mindannyiunkat érintő kérdésről van szó, javasoljuk mindenkinek a www.vizeink.hu honlap felkeresését, ahol a Tisza részvízgyűjtő (2-5 Tokaj-hegyalja alegység) vízgyűjtő-gazdálkodási terv kézirata 2009. szeptember 18-ig véleményezhető. Itt az alkalom a demokrácia gyakorlására!

Kockázatok és mellékhatások

"Kérjük, itt várakozzon!" ... és a mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

De ha netalán ideges lesz a hiábavaló időpocséklástól, vagy a gyógyszerei számlájától, akkor tekintse meg a következő sok részes videót a Youtube-on: "PSZICHIÁTRIA: Halálos profitszerzés 1. rész".

Hidak városa 5. (Vasúti hidak)

A trianoni diktátum nagy gondot fordított arra, hogy vasútvonalainkat ellehetetlenítse. Idézzük csak fel: "27. Cikk. Magyarország határai következőképen állapíttatnak meg (lásd a csatolt térképet): .... a helyszínén megállapítandó vonal, amely Cseh-Szlovákországnak hagyja Tárkány, Perbenyik, Örös, Kiskövesd, Bodrogszerdahely, Bodrogszög és Borsi helységeket s Magyarországnak Dámóc, Láca, Rozvágy, Pácin, Karos és Felsőberecki helységeket, áthalad a Bodrogon és átvágja a Sátoraljaújhelytől délkeletre fekvő vasútháromszöget s oly módon halad e várostól keletre, hogy az egész kassa-csapi vasútvonalat a cseh-szlovák területen hagyja; "
Nos, ezzel a "cseh-szlovák" területen hagyott sátoraljaújhelyi Kisállomással kötötte és köti össze a hazai területen maradt Nagyállomást a képeken látható vasúti híd.

A képen látható határkőhöz csak annyi megjegyzést, hogy a békeszerződés szerint:
"30. Cikk. Ami a vízfolyással megállapított határokat illeti, a jelen Szerződésben használt "folyás" (cours) vagy "hajózható meder" (chenal) kifejezések a nem hajózható folyóknál a vízfolyásnak vagy a vízfolyás főágának középvonalát, a hajózható folyóknál pedig a hajózható főmedernek középvonalát jelenti.", itt pedig ettől az elvtől (természetesen a mi hátrányunkra) eltértek. Ennek ma csekély a jelentősége, de egyszer még visszatérünk rá...

Most pedig lássuk a fent említett vasútháromszög másik ágát, pontosabban az egykor volt Hatvan-Sátoraljaújhely-Csap-Munkács vasúti fővonal Ronyva-hídját. Pontosabban hídjait, hiszen kétvágányú vasúti fővonalról van szó, amelynek nyomát mára talán már csak ez az ikerhíd őrzi. Akár a 2. világháború utáni és a mai nemzetpusztító kormányok nemzeti vagyont eltüntető munkássága folytonosságának emlékműve is lehetne ez a híd. Amíg a trianoni amputációval elindított sorvadást a szovjet megszállókkal kollaboráló Kádár-rezsim az egyik vágány (és a kisvasútról most nem beszélünk) lelkes felszedésével támogatta, addig az ú.n. rendszerváltás utáni kormányok a vasút további pusztulásának megakadályozása helyett csillagászati árú autópályák építésére herdálják forrásainkat. Mint a képek bizonyítják, a hídon futó sínpár a bozótból a bozótba vezet...

Végül idetesszük a szocialista éra ostobaságának és sajátos logikájának alkotását, a vasúti forgalommal nem terhelt, ám gyalogosan kényelmesen igénybe vehető vasúti hídtól kb. 20 m távolságra felépített "dzsungelhíd-szerű" függőhídat. Az eltüzelhető fa járófelületet régen ellopták róla, meglepő módon azonban magát a hídszerkezetet még nem. Építésének okát nem ismerjük, azonban feltehetőleg a következő lehetett: a Ronyva szabályozása során az 1970-es években a Berecki utat egyszerűen átvágták, elvágva ezzel a keleti városrészt a várostól. Ahelyett, hogy építettek volna egy normális hidat, ami persze komoly pénzbe került volna, látszatcselekvésként építettek egy ilyen függőhidat a gyalogosforgalom számára, mert a MÁV, mint a vasúti híd kezelője, bizonyára nem járult hozzá annak gyalogosok általi igénybe vételéhez. Pedig, miután vasúti forgalomra nem használják, akár közúti híddá is átalakítható lenne, legalább az egyik fele... Így maradt a bozót, és a gépjárművek és az autóbuszok a Volán telepre jó nagy kerülővel járhatnak. Nem mellesleg a város amúgy is szűkös területe tovább sorvadhat. Azért még a végére betesszük a csak annyiban idevágó képet, hogy az a bizonyos régi Berecki út amúgy is problémás volt, mert a közepén állapították meg a határvonalat, mint az egykori út közepén díszelgő határkő is jelzi...

Hidak városa 4. (kishatár)

Nem is lehetne aktuálisabb híd sorozatunk folytatása ennél a hídnál, amelyen a Jobbik sajtótájékoztatót tartott a minap, amint arról előző bejegyzésünkben hírt adtunk.

Mint a felső képen is látható, ez a híd, Sátoraljaújhely második főutcájának, a Rákóczi utcának szerves része, amely Kisújhellyel és azon át Borsival és a felvidék Bodrogközi részeivel kötötte össze a várost. Trianon óta nem összeköti, hanem elválasztja a város két részét, ugyanis a híd közepe az országhatár a tótok állama felé. Ami azonban a legszégyenletesebb, hogy a határforgalom továbbra is erre zajlott, egészen 80-as évekig, amíg a kommunista söpredék, amely mindkét oldalon testvéri egyetértésben szívta (és szívja) a vérünket, közös erőfeszítéssel megalkotta a városon túl eső határátkelőt az új híddal. (Lásd korábbi bejegyzésünket.)

Ezzel több legyet ütöttek egy csapásra: elérték, hogy a város másik felét is terhelje az átmenő forgalom, alárendelhették annak az útnak a hegyközi forgalmat, valamint lehetővé tették ennek a hídnak a lezárását a gépjármű forgalom elől. Az már csak hab a tortán, hogy ezek után a tótok megalkották a híd feléjük eső oldalán a "vasfüggönyt", azaz a hidat lezáró kerítést, amely a schengeni szerződéshez történő csatlakozásunkig Európa szégyene volt. Azóta egy "gépjárműforgalom tilos" tábla helyettesíti a kerítést tót oldalon, ami nem kisebb szégyen Európára nézve. Rossz nyelvek szerint az a tábla csak a Tesco áruház forgalmát hivatott védelmezni, tán még fizetnek is érte...
Persze az idősebbek még emlékezhetnek arra a 1968. augusztusi napra is, amikor a hídon át katonai gépjárművek hosszú konvoja sorakozott a híd előtt a Rákóczi utcán, hogy ugyanazon szégyenteljes testvéri együttműködés keretében bevonuljanak Szlovákiába, színpadias asszisztanciát nyújtva a hazánkat (is) megszállva tartó szovjet csapatoknak a szlovák felkelés letörésében.
Na, nehogy félreértés essék, ezek a hazaáruló kollaboránsok, akik saját személyes boldogulásuk érdekében készségesen kiszolgálták a megszálló szovjet hatalmat (rájuk még visszatérünk) nem a mi testvéreink voltak, de ma is itt vannak közöttünk! Ezt ne felejtsük el egy pillanatra sem!